[bg]http://oko-falu.hu/wp-content/uploads/2014/05/IMG_5880.jpg[/bg]

Emberhez méltó élet, csak embernek teremtett, természetes élőhelyen jöhet létre.

 

Édenkert Egyesület Alapszabálya

 

Az Édenkert Egyesület összhangban, a Polgári Törvénykönyv 2013. V.tv. 3:63§-ban, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben foglalt rendelkezésekkel, alapszabályát módosítja, és az alábbiak szerint 2014. június 28-án egységes szerkezetbe foglalja:

  1. I.         Fejezet

Általános rendelkezések:

  1. Egyesület neve: Édenkert Egyesület
  2. Egyesület előző neve: Zselic Édenkert Egyesület
  3. Egyesület székhelye, telephelye, iratőrzési címe:7487 Visnye Visnyeszéplak tanya 9.
  4. Egyesület levelezési címe: 7478 Bárdudvarnok, Visnyeszéplak tanya 9.
  5. Egyesület alapítási éve: 2003.
  6. Egyesület működési területe: Magyarország
  7. Egyesület jogi személy, meghatározott céllal működik.
  8. Egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet
  9. Egyesület törvényességi felügyeleti szerve: a Somogy Megyei Főügyészség.
  10. Egyesület megyei nyilvántartásbeli azonosító száma: 2799
  11. Egyesület országos nyilvántartásbeli azonosító száma: 70326 / 2003
  12. Egyesület tevékenységét az Alapszabályban foglaltak szerint végzi.
  13. Az egyesület jelmondata: „Emberhez méltó élet, embernek teremtett világban.”
  1. II.       Fejezet

Az egyesület céljai/feladatai:

  1.    A természetes, élhető és fenntartható életmódot élő emberek számának gyarapítása, az Ember ökológia lábnyomának csökkentése, a természet örök körforgásának segítése.Az Emberiség természetes élőhelyének visszaállítása, védelme, a természetes élőhelyeken élni szándékozó emberek segítése, öko-, önellátó, önfenntartó, élő-falvak, kialakítása, támogatása.

2. Olyan megoldások keresése, és támogatása, melyek egy közösségen belül mindenkinek képessége szerinti feladatot, megélhetést biztosítanak.A magyarok összefogása a civil együttműködés jegyében, a tiszta, egészséges, élhető élőhely és életmód megteremtésének érdekében.

  1. A természettel harmóniában lévő életformához szükséges ősi és modern tudások megosztása, a természet gyógyító erejének, értékeinek terjesztése.
  2. Természetbarát és természetkímélő turizmus népszerűsítése, a természeti értékek bemutatása, a természet védelme iránti érzékenység növelése, szemléletformálás.
  3.  Környezetvédelem, természetvédelem, állatvédelem, „zöld gondolkodás és életmód” terjesztése, természeti-táji környezet védelme, ökológiai fejlesztése.
  4. Gyakorlatias, példamutató oktatás-nevelés, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, a természet törvényeinek megismerése, megélése, és a megszerzett tudás átadása.
  5. Nem-formális oktatást célzó programok szervezése az iskolás korosztály számára, természet közeli, természetes ökokörnyezetben, erdei iskola létrehozása.
  6. Ifjúság- és gyermekvédelem, kisebbségi jogok védelme, esélyteremtés. Gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet.
  7. Egészségtudatos életszemlélet alakítása, egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység.
  8. Kulturális és sporttevékenység szervezése, támogatása, tudományos tevékenység, kutatás,műemlékvédelem, a vidék tárgyi, szellemi, és kulturális örökségvédelme.
  1. Szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, emberi és állampolgári jogok védelme.
  2. Közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás, megelőzés, az emberek létbiztonságának növelése.
  3. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, euro atlanti integráció elősegítése.
  4. A munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése.
  5. Ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység.

 

III. fejezet

Az Egyesület által végzendő közhasznú tevékenység:

   Az Egyesület által végzett legfőbb közhasznú tevékenység az emberek élhető természetes élőhelyének megóvása, visszaállítása, a természetes életmóddal kapcsolatos szokások fejlesztése, az Egyesület céljaival összhangban végzett nevelés és oktatás, valamint ismeretterjesztés, természet és környezetvédelem, a családok védelme, életmódjuk, életkörülményeik jobbá tétele, az élet minden területére vonatkozóan.

 

1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító és egészségügyi rehabilitációs tevékenység

-          A lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti,

társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés (1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 144. § (1)-(2) alapján az állam a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és elősegíti az egészségügy területén működő civil szervezeteknek a tevékenységét)

2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása

-          A családok védelme és a családok jólétének erősítése, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének

elősegítése, gyermekvállalás támogatása, gyermekvállalási szándék megvalósulásának segítése (2011. évi CCXI. tv. a családok védelméről 1. § – 6. § alapján az állam, az önkormányzatok, a civil szervezetek, a médiaszolgáltatók és a gazdasági élet szereplőinek egyaránt feladata)

3. kulturális tevékenység

-          Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/ művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének/

a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása; művészeti

intézmények/lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések támogatása, a művészi alkotó munka

feltételeinek javítása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése  (1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak,valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről121. § a)-b alapján a települési önkormányzat és a megyei önkormányzat feladata)

-          Kulturális szolgáltatás, nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, filmszínház, előadó-művészeti szervezet

támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 7. alapján helyi önkormányzati feladat)

-          közösség fejlesztés, a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a település önfenntartó képességének erősítése (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 2. alapján helyi önkormányzati feladat)

4. kulturális örökség megóvása

-          A helyi közművelődési tevékenység támogatása, a kulturális örökség helyi védelme(2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (4) 13. alapján az önkormányzat feladata)

-          A kulturális örökség védelme (2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről 5 § (1) alapján közreműködés és együttműködés: állam/ önkormányzat, nemzetiségi/ társadalmi/ gazdasági szervezetek, egyházak, állampolgárok feladata)

-          Az épített környezet alakítása és védelme (1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről 57/A § (2) alapján az önkormányzat feladata)

5. természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem

-          A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása (1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 64. § (1) alapján az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával)

-          Helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelésés, -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás); hulladékgazdálkodás (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 11. 19. alapján a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok)

6. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet

-          A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátása – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében (1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 17. § (1) alapján az állami szervek mellett civil szervezetek feladata is.)

7. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése

-          Hajléktalanná vált személyek ellátása és rehabilitációja, megelőzés biztosítása (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 10. alapján a helyi közügyek/ helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok)

8. emberi és állampolgári jogok védelme

-          Jogvédelmi feladatok: gyermekek jogai, a jövő nemzedékek érdekei,nemzetiségek jogai, leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogai (2011. évi CXI. tv. az alapvető jogok biztosáról 2. § a), b), c), d) alapján az alapvető jogok biztosának feladatai)

9. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység

-          Nemzetiségi feladatokat ellátó/más szervtől átvett intézmény fenntartása, érdekképviselet/esélyegyenlőség; kulturális autonómia megerősítésére önszerveződés szervezésének/működtetésének támogatása; nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak megőrzése. (2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól 115. § a)-i) alapján a helyi nemzetiségi önkormányzat közfeladata)

10. sport

-          Kerületi sport és szabadidősport támogatása, ifjúsági ügyek (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (5) 17. alapján állami feladat.)

-          Sport, ifjúsági ügyek (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 15. alapján a helyi közügyek/ helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok)

11. közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás, ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység

-          Településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyébközterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); polgári védelem,

-          katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; helyi közösségi közlekedés biztosítása (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 2., 12., 18. alapján a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok)

-          A katasztrófákra történő felkészülés, a katasztrófák elleni védekezés és a helyreállítás, újjáépítés feladataiban, valamint a polgári védelmi szervezetek tevékenységében, továbbá a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában (2011. évi CXXVIII. tv. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 2. § (1) alapján a hatóságok a katasztrófavédelemben részt vevők bevonásával, illetve közreműködésével biztosítják a feladat ellátását)

12. rehabilitációs foglalkoztatás

-          Pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek életvezetési képességének kialakítása, illetve helyreállítása (1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 72. § (1) (2) alapján a rehabilitációs intézmények feladatai)

-          A fogyatékos személyek rehabilitációjának megvalósulása érdekében nyújtott szolgáltatások: rehabilitációs

program, segédeszköz/ segédeszköz-ellátás, fejlesztés, a szolgáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok, információk gyűjtése a fogyatékos személyek, családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében (1998. évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 21. § a)-g) alapján az állami feladatot a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosítására létrehozott, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter szakmai felügyelete alatt álló szervezet látja el.)

13. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának

-          Felnőttképzési tevékenység: meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés; a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás. (2001. évi CI. tv. a felnőttképzésről 3. § (2) a) b) alapján az állam mindenki számára biztosítja a felnőttképzésben való részvételhez való jogot.)

14. közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások

-          Támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, erősíti a település önfenntartó képességét (2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 6. § a)-b) alapján a helyi önkormányzat a feladata)

 

A közhasznúságról (2011. évi CLXXV. törvény 34.§alapján):

Az Édenkert Egyesület (továbbiakban Egyesület) társadalmi szervezetként működik, munkáját az öntevékenység, az egyéni és közösségi aktivitás, felelősség és élenjáró példamutatás jellemzi.

 

  1. Az Egyesület közhasznú tevékenységet folytat, és nem zárja ki, hogy az egyesületi tagságtól függetlenül és a kizárólagosság igényétől mentesen, tagjain kívül más is részesülhessen az egyesület által nyújtott szolgáltatásokból. A szolgáltatások ingyenességét vagy térítési díját az Elnökség által elfogadott szabályzat tartalmazza.
  2. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
  3. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
  4. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, nem fogad el, illetve azoknak sem anyagi sem egyéb jellegű támogatást nem ad. Az országgyűlési, fővárosi, megyei önkormányzati választáson képviselőjelöltet nem állít és nem támogat.

 

IV. fejezet

Az egyesület tagsága:

      Az egyesületnek nyilvántartott tagsága van. Az egyesület tagjait a tagnyilvántartás tartalmazza. Az egyesület tagja lehet minden magyar állampolgár nemre, vallásra, foglalkozásra, iskolai végzettségre való tekintet nélkül, aki cselekvőképes természetes személy, 14. életévét már betöltötte, és

  1. a belépési nyilatkozat aláírásával vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület működésében, az Egyesület alapszabályát elfogadja, céljával egyetért, önkéntes tagságát a belépési nyilatkozat kitöltésével kéri
  1. vállalja, hogy az egyesületet erkölcsileg és anyagilag támogatja
  2. tagdíjfizetési kötelezettségének maradéktalanul és késedelem nélkül eleget tesz
  3. az egyesület alapszabályát és a belépése előtt keletkezett egyesületi határozatokat elfogadja, annak rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, és azokat maradéktalanul végrehajtja
  4. nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától
  5. A tagokat az Elnökség nyilvántartásba veszi, és a rendelkezésre álló adatokat (név, lakcím, telefonszám, e-mail cím) adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrzi. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
  6. 7.      Az Egyesület tagjaira speciális összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoznak.
  7. A tagfelvételről a közgyűlés dönt kétharmados többséggel, a kérelem beérkezését követő közgyűlésen, amennyiben azon a tagságot kérő személyesen megjelenik. A közgyűlés elutasító határozatával szemben az érintett 15 napon belül fellebbezhet. Az egyesületi tagviszony létesítését a közgyűlési jegyzőkönyv tartalmazza.
  8. Az egyesület tagságáról az elnökség tagnyilvántartást vezet. A közgyűlés megtartása szempontjából a közgyűlés kitűzése időpontjában hatályos tagnyilvántartás az irányadó.
  9. A tagsági viszony a közgyűlés határozathozatalának napján keletkezik.
  10. A tagsági viszony fennállásának feltétele a tagsági díjnak az esedékesség időpontjáig történő megfizetése.
  11. Az egyesület tagjai jogszabályban és az alapszabályban megállapított tagsági jogviszonyból eredő jogokkal rendelkeznek, illetve e jogokkal járó kötelezettségeknek tartoznak eleget tenni.

 

A tagfelvételről a közgyűlés dönt kétharmados többséggel, a kérelem beérkezését követő közgyűlésen, amennyiben azon a tagságot kérő személyesen megjelenik. A közgyűlés elutasító határozatával szemben az érintett 15 napon belül fellebbezhet. Az egyesületi tagviszony létesítését a közgyűlési jegyzőkönyv tartalmazza.  Az egyesület tagságáról az elnökség tagnyilvántartást vezet. A közgyűlés megtartása szempontjából a közgyűlés kitűzése időpontjában hatályos tagnyilvántartás az irányadó.

A tagsági viszony a közgyűlés határozathozatalának napján keletkezik.

A tagsági viszony fennállásának feltétele a tagsági díjnak az esedékesség időpontjáig történő megfizetése.

Az egyesület tagjai jogszabályban és az alapszabályban megállapított tagsági jogviszonyból eredő jogokkal rendelkeznek, illetve e jogokkal járó kötelezettségeknek tartoznak eleget tenni.

 

Tagok jogállása:

-    A tag részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein, közgyűlésén, választhat és választható az egyesület szerveibe

-        A tagokat egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.

-        A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

-        A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

-        A tag véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az egyesületet érintő bármely kérdésben

-        A tag az egyesület felügyeleti szervénél indítványozhatja az egyesület jogszabályba vagy alapszabályba ütköző határozatainak megsemmisítését

-        A tag az egyesület elnökség által meghatározott feltételek szerint részt vehet a bizottságok, csoportok munkájában

-        A tag részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben

-        A tag az egyesület életével kapcsolatban felvilágosításért fordulhat az egyesület ügyintéző és képviselő szerveihez, amelyek 30 napon belül válaszolni kötelesek

 

Az egyesület tagjainak kötelességei:

-    az alapszabály betartása, az egyesületi szervek határozatainak végrehajtása, részvétel az egyesület munkájában

-        a tagsági díj fizetése, melyet minden tárgy év március 31-i napjáig egy összegben kell leróni

-        az egyesület vagyonának megóvása,

-        az egyesület céljait nem veszélyeztető, tevékenységét nem sértő magatartás tanúsítása

 

Tagsági viszony megszűnése:

-        a tag halálával
A nyilvántartásból törölni kell azt a tagot, aki elhalálozott.

-        az egyesület megszűnésével

-        kilépéssel

     A kilépni szándékozó tag, írásban köteles az elnökségnek benyújtani kilépési szándékát. A bejelentését a tag nem köteles indokolni. A kilépés bejelentésének a napján megszűnik a kilépő tagsági viszonya. Tagdíj-visszafizetésnek helye nincs. A kilépőnek a pénzügyi kötelezettségeivel a határnapra el kell számolnia. Tudomásul veszi, hogy befizetéseit nem követelheti vissza.

-        a tag kizárásával

     A tagot az egyesület az elnökség kétharmados szótöbbséggel hozott határozatával zárhatja ki, amennyiben a tag az egyesület alapszabályában foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, az egyesület céljait veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy személyiségi jogokat sért. A kizárási eljárás során az elnökség jár el első fokon, a közgyűlés másodfokon. A kizárási eljárást bármely tag jogosult kezdeményezni az alapjául szolgáló ok tudomásszerzését követő 30 napon belül az elnökségnél. A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésről az érintettet tértivevényes levélben, vagy írásban, az átvételt igazolható módon kell értesíteni úgy, hogy az érintett az értesítést legalább az ülést megelőző 8 nappal korábban kézhez vegye.

A szabályszerű értesítés ellenére meg nem jelenésnek a következményei: Az elnökség által hozott kizáró határozattal szemben az érintett a közlést követő 15 napon belül írásban fellebbezhet a közgyűléshez. A kizárás tárgyában tartott elnökségi ülés az érintett távollétében megtartható, ha az érintett értesítése szabályszerű volt, és az érintett előzetesen írásban alapos okkal távolmaradását nem mentette ki, vagy írásban kérte az eljárás távollétében történő megtartását. Az érintett a védekezését a kizárás tárgyában tartott elnökségi ülésen szóban vagy legkésőbb az ülés időpontjáig írásban terjesztheti elő. A kizárásról szóló határozatot az elnökség indokolni köteles.

A közgyűlés által hozott kizáró határozattal szemben az érintett a közgyűlést követő 30 napon belül, az illetékes megyei bírósághoz fordulhat jogorvoslatért törvénysértés esetén.

A kizárt tag tagsági viszonya az elnökség általi kizáró határozat jogerőre emelkedésének napján, vagy fellebbezés benyújtásának esetén, ha a közgyűlés az elnökség általi kizáró határozatot helybenhagyja –illetve bírósági jogorvoslat benyújtása esetén, ha a bíróság a közgyűlés általi kizáró határozatot helybenhagyja − a közgyűlés általi kizáró határozathozatal napján szűnik meg.

-        tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztásával

     Törölni kell azt a tagot, aki a tagdíjfizetési kötelezettségnek a vezető által tértivevényes küldeményben, vagy írásban az átvételt igazolható módon közölt felszólítás ellenére a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem tesz eleget. A törlés tárgyában hozott határozatot első fokon az elnökség hozza meg. A törlés tárgyában hozott valamennyi határozatot az érintettel tértivevényes küldeményben vagy írásban az átvételt igazolható módon kell közölni. Az elnökség általi törlő határozattal szemben a közlést követő 15 napon belül írásban a közgyűléshez lehet fellebbezni, a közgyűlés általi törlő határozattal szemben az érintett a közlést követő 30 napon belül az illetékes megyei bírósághoz fordulhat jogorvoslatért törvénysértés esetén.

Törlés esetén a törölt tag tagsági viszonya az elnökség általi törlő határozat jogerőre emelkedésének napján, vagy fellebbezés benyújtása esetén, ha a közgyűlés az elnökség általi törlő határozatot helyben hagyja – illetve bírósági jogorvoslat benyújtása esetén, ha a bíróság a közgyűlés általi törlő határozatot helyben hagyja − a közgyűlés általi törlő határozathozatal napján szűnik meg.

 

V. fejezet

Az egyesület szervezeti felépítése2011. évi CLXXV.tv. 37. § alapján:

Az egyesület testületei:

a)      Közgyűlés: Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll

b)      Elnökség: Az elnökség, felelős módon irányítja az egyesület tevékenységét.

c)      Felügyelőbizottság: Az Egyesület felügyelő szerve a Felügyelőbizottság

 A közgyűlés hatásköre:

  1. Megalkotja, elfogadja, illetve módosítja az egyesület alapszabályát.
  2. Megválasztja az egyesület tisztségviselőit egyszerű szótöbbséggel.
  3. Az elnökségi tagok visszahívása.
  4. Az esetleges fegyelmi szabályzat elfogadása.
  5. Az esetleges szervezeti és működési szabályzat elfogadása.
  6. Megvitatja és elfogadja az egyesület munkájáról szóló beszámolót, és elfogadja az éves munkatervet.
  7. Megállapítja és jóváhagyja az éves költségvetést.
  8. Másodfokon dönt a tagok kizárásáról, törléséről.
  9. Dönt az egyesület más szervvel való egyesüléséről, más szervezethez való belépéséről.
  10. Az egyesület feloszlatása.
  11. Közhasznúsági jelentés elfogadása.
  12. Tudatos, egyéni és közösségi szerepvállalás fontosságának népszerűsítése

Az egyesület közgyűlése lehet:

  1. Rendes közgyűlés:

Évente legalább egyszer kell tartani, összehívásáról az elnök gondoskodik, legalább 15 nappal a közgyűlés időpontja előtt, írásos meghívóval, a napirendi pontok közlésével.

  1. Rendkívüli közgyűlés:

Melyet szükség esetén az egyesület elnöke hívhat össze, illetve az egyesület tagságának egyharmada írásbeli indítványt tehet 30 napon belül megtartandó közgyűlés összehívására.

 

Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés.

-        A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlést az Elnök hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot meghívó küldése útján kell meghívni, úgy hogy a meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább 10 nap időköznek kell lennie. A meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét és székhelyét, a Közgyűlés idejének és helyszínének megjelölését, és a Közgyűlés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

-        A Közgyűlés összehívása történhet a meghívó személyes átadásával, oly módon, hogy a meghívó átvételét a tag, aláírásával igazolja, továbbá elektronikus levél útján is, oly módon, hogy a tag a levelezőrendszerén keresztül válaszüzenet küldésével igazolja, hogy a meghívót átvette. A meghívót, az előzetes értesítési időközben – a nyilvánosság érdekében – közzé kell tenni az Egyesület honlapján: www.okofalu.hu

-        A Közgyűlést az Egyesület székhelyén, vagy az Elnök által kijelölt egyéb alkalmas helyszínen kell megtartani.

 

A közgyűlés kizárólagos hatásköre a Ptk. 3:74 §-ban foglaltak alapján

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

k) a végelszámoló kijelölése.

 

 

Határozatképesség

-        A közgyűlés határozatképes, ha a tagok többsége, több mint 50%-a jelen van. Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlést határozatképtelenség miatt el kell halasztani, akkor ugyanebben a témában az elnökség által 15 perc elteltével összehívott közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképesnek minősül, az eredeti meghívóban szereplő napirendi pontokkal, ha erre a tényre az eredeti meghívóban külön felhívták az érintettek figyelmét. Ez alól kivételt képez az egyesület céljának módosítása és az egyesület megszűnésének kérdése.

3:18. § (1) és (2) alapján

-        A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

-        Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

 

Határozathozatal

-        A közgyűlés határozatait nyílt szavazattal, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

a Ptk.3:19. §  (2) alapján A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

-        a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

-        b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

-        c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

-        d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

-        e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

-        f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

a Ptk.3:76. § (1) és (2) alapján

-        Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

-         Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

-        Az egyesület elnöke gondoskodik olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a vezetőszerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható.

-        A vezetőszerv döntéseit az érintettekkel írásban közli, (tértivevényes ajánlott levélben), valamint a székhelyén található hirdetőtáblán kifüggeszti.

-        A megismételt közgyűlés kétharmados szótöbbséghez kötött kérdésekben nem dönthet,

-        A közgyűlés nyilvános, azon bárki részt vehet, kivéve, ha zárt ülést kell elrendelni.

-        Szavazati joggal csak a tagság rendelkezik.

-        Az ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá, ez egyben alapjául szolgál olyan nyilvántartás vezetésének, amelyből a vezetőszerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők száma megállapítható.

 

2011. évi CLXXV. törvény38. § (1) alapján:

 A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

(2) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

(3) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója

 

Összeférhetetlenségi szabályok: 2011. évi CLXXV. törvény 39. § alapján:

(1) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.

(2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

VI. fejezet

Az elnökség:

  1. Az elnökség, felelős módon irányítja az egyesület tevékenységét. Az elnökség tevékenységéről évente köteles beszámolni a közgyűlésnek.
  2.  Az elnökség ülései nyilvánosak.
  3.  Az elnökségnek 3 tagja van. Az elnökség tagjai: elnök, és kettő elnökségi tag.
  4.  Az elnökség tagjait a közgyűlés nyílt szavazással – szótöbbséggel- választja meg 4 évre.
  5.  Az elnökség tagjai visszahívhatók, ha munkájukat nem megfelelően látják el. A megbízatás a tagsági viszony megszűnése esetén visszahívás nélkül is megszűnik. A visszahívást kezdeményezheti: az elnök, az elnökség szótöbbséggel, valamint a tagság 10%-a. Visszahívásra a megválasztás szabályait kell alkalmazni.

 

 Az elnökség feladatai:

  1. Gondoskodik az egyesület közgyűlése által hozott határozatok végrehajtásáról.
  2. A két közgyűlés közötti időben irányítja, szervezi az egyesület tevékenységét.
  3. Kezeli az egyesület vagyonát.
  4. Dönt kizárásról.
  5. Dönt és intézkedik minden olyan ügyben, amelyet jogszabály és az alapszabály nem utal    a   közgyűlés hatáskörébe.
  6. Indokolt esetben a tagdíjfizetés alól felmentést adhat.
  7. Az elnökség határozatait nyílt szavazással hozza meg.
  8. Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább félévente tartja. A hatáskörébe tartozó ügyekben egyszerű szótöbbséggel határoz.
  9. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, aláírók: a jegyzőkönyvvezető és az elnök
  10. Az elnökségi tagok egyharmadának az okok és cél megjelölése mellett történő kérelmére az elnökséget össze kell hívni.
  11. Az elnökség akkor határozatképes, ha azon minden elnökségi tag jelen van. Az elnökségi ülésen minden elnökségi tagnak egy szavazati joga van.

 

Az elnök jogai és kötelességei:

  1. Az Elnök az Egyesület vezetője.
  2. összefogja az Egyesületet, szervezi annak működését,
  3. összehívja a Közgyűlést (kötelezően évente egy alkalommal, egyébként szükség szerint),
  4. összehívja az Elnökségi ülését,
  5. dönt és intézkedik minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály, az Alapszabály, vagy a Közgyűlés nem utal más szerv hatáskörébe,
  6. éves programot és költségvetést készíttet, gondoskodik azok elfogadtatásáról,
  7. önállóan aláírási- és utalványozási joga van,
  8. az elnök önállóan jogosult rendelkezni az egyesület bankszámlája felett
  9. jogosult harmadik személyekkel való szerződéskötésre,
  10. a tagságot tájékoztatja az Egyesület munkájáról, ellenőrzi az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációt.
  11. Képviseli az egyesületet bíróságok, más hatóságok, társadalmi szervezetek, harmadik személyek előtt belföldön és külföldön egyaránt.
  12. A képviseleti jogot másra átruházhatja.
  13. Éves beszámolót, jelentést készít.
  14. Felelős az egyesület törvényes, az alapszabálynak és az egyesület más szabályzatainak megfelelő működéséért.
  15. Gondoskodik a közgyűlés, az elnökség által hozott határozatok végrehajtásáról.
  16. Elnököl a közgyűlésen, az elnökség ülésein, de e jogkörét másra átruházhatja.
  17. Irányítja az elnökség munkáját.
  18. Gondoskodik arról, hogy a tagok munkája és a tisztviselők intézkedései a közgyűlés és az elnökség határozataival összhangban legyenek.
  19. Alkalmazottak fölött munkáltatói jogokat gyakorol.

 

Az elnökségi tagok feladatai:

Az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesíthetik az elnököt, az elnök 3 hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a közgyűlés hozzájárulása is szükséges.

 

VII. fejezet

A felügyelőbizottság:

Összeférhetetlenségi és kizáró szabályok:

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója az Egyesület vezető tisztségviselője.

 

A civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 39. § (1) bekezdésén túlmenően irányadóak Felügyelőbizottság tagjára e törvény 38. § (3) bekezdésében foglaltak is az alábbiaknak megfelelően:

Nem lehet a Felügyelőbizottság tagja az, aki

a)  a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

 

  1. Az Egyesület felügyelő szerve a Felügyelőbizottság, amely kettő tagból áll.
  2. A Felügyelőbizottság ülése határozatképes, ha azon mindkét felügyelőbizottsági tag jelen van.
  3. A Felügyelőbizottság – kivéve a beszámoló előzetes jóváhagyását – utólagosan ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását oly módon, hogy ülésén megvizsgálja és véleményezi az előző ülése óta a működés és gazdálkodás körben keletkezett összes dokumentumot.
  4. A bizottság elnöke köteles a végzett munkáról a közgyűlésnek beszámolni. A Felügyelőbizottság ülései nyilvánosak, azokról a Felügyelőbizottság sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. A Felügyelőbizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a Felügyelőbizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.
  1. A felügyelőbizottság elnökét és másik tagját a közgyűlés választja. Megválasztásának módja, megegyezik az elnökségi tagok választására vonatkozó szabályokkal. A felügyelőbizottság 2 tagból áll: felügyelőbizottsági elnökből és egy tagból.
  2. A bizottság tagjai egyidejűleg az egyesületen belül más tisztséget nem viselhetnek.
  3. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre
  4. A bizottság határozatképes, ha mindkét tagja jelen van. Határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.
  5. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
  6. A Felügyelőbizottság ülését bármely felügyelőbizottsági tag jogosult összehívni.
  7. A Felügyelőbizottság ülésére a másik felügyelőbizottsági tagot a napirend, továbbá az ülés helyének és idejének közlésével kell meghívni, úgy hogy a meghívók elküldése és a Felügyelőbizottság ülésének napja között legalább 10 nap időköznek kell lennie. A Felügyelőbizottság ülésének összehívása történhet tértivevénnyel feladott levélben, postai úton, továbbá elektronikus levél útján is, oly módon, hogy a felügyelőbizottsági tag a levelezőrendszerén keresztül válaszüzenet küldésével igazolja, hogy a meghívót átvette.
  1. A felügyelőbizottság üléseit szükség szerint, de évente legalább egyszer tartja.
  2. A bizottság köteles az alapszabály betartását, az egyesület költségvetésének, a közgyűlés határozatainak végrehajtásáig, továbbá a közgyűlés kivételével az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű fegyelmet, valamint a gazdálkodást ellenőrizni. Az ellenőrzésről a bizottság jegyzőkönyvet (feljegyzést) köteles készíteni.
  3. A bizottság jogosult az egyesület működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármilyen ügyet megvizsgálni.
  1. Ha a bizottság ellenőrzése során hiányosságot, vagy jogszabályt, alapszabályt, illetve az egyesület érdekeit sértő bármely magatartást észlel, arról írásban köteles tájékoztatni az egyesület elnökét. Az írásbeli tájékoztatást eredménytelensége esetén 30 napon belül rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezheti.
  1. A bizottság elnöke tanácskozási joggal jogosult részt venni a vezetőség ülésein.

 

Az egyesület képviselete:

  1. Az egyesület képviseletére az elnök önállóan jogosult, és az elnök egyes ügyekben az elnökség tagjainak meghatalmazást adhat a képviseletre.
  2. A vagyonkezeléssel kapcsolatos, valamint az egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez az elnök akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott egyik elnökségi tag aláírása szükséges.
  3. Az egyesület bírósági nyilvántartásba vétele érdekében az egyesület képviselője szabályszerű kérelmet terjeszt az illetékes bíróság elé.

 

A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok

a Ptk.3:22. § alapján

(1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

(2) Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

(3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség a Ptk.3:23. § alapján

(1) A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

(2) A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

 

VIII. fejezet

AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA (2011. évi CLXXV. törvény 42. § alapján):

  1. Az Egyesület vagyona az Egyesület tagjai által befizetett tagdíjakból, magán és jogi személyek által felajánlott adományokból, munkadíjakból, pályázatokból, rendezvények bevételéből, továbbá a szervezet céljainak megfelelő vállalkozási tevékenységből származik.
  2. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységekre fordítja.
  3. Az Egyesület Éves Költségvetés alapján gazdálkodik. A gazdálkodási irányelveket a Közgyűlés határozza meg az általa elfogadott Költségvetéssel, valamint a rövid- és hosszú távú célokkal. Az Éves Költségvetést az Elnök készíti el, és nyújtja be a Közgyűlésnek. A gazdálkodásért az Elnök a felelős.
  4. Az Egyesület Pénztárát az Elnök kezeli. Kifizetést teljesíteni, és  utalványozásra az Elnök jogosult.
  5. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
  6. Az éves tagdíj mértéke: 3.000,-Ft, melynek befizetése minden naptári év március 31-én esedékes. A befizetés történhet személyesen készpénzben az Elnöknél, vagy közvetlenül az Egyesület bankszámlájára történő átutalással.
  7. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.
  8. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.
  9. Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját cél szerinti juttatásban nem részesítheti, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
  10. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
  1. Az egyesület a gazdálkodását az egyesületekre vonatkozó jogszabályok alapján végzi. Gazdálkodásának alapja az egyesület éves költségvetése, amelyet az egyesület közgyűlése fogad el.
  2. Az egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett tagdíjakból, valamint jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek felajánlásaiból és hozzájárulásaiból képződik. A tagdíj összegét a közgyűlés évente állapítja meg. Vagyoni közreműködés lehet még: ajándékozás, önkéntes közcélú munkavégzés, egyéb vagyoni hozzájárulás, befizetés.
  3. Az egyesületnek ingó és ingatlan vagyona is lehet, amellyel a jogszabályok keretei között önállóan rendelkezik.
  4. Az egyesület vagyona csak egyesületi célokra használható fel.
  5. Az egyesület bevételeit sem közvetlenül, sem közvetve a tagok között pénzben felosztani nem lehet.
  6. Az egyesület a hatályos pénzügyi és számviteli szabályok szerinti vagyonát bankszámlán tartja nyilván.
  7. Az egyesület a jóváhagyott költségvetésének megfelelően annak keretei között, a mindenkori pénzügyi előírások betartásával köteles gazdálkodni.

Beszámolásra vonatkozó szabályok 2011. évi CLXXV. törvény 46. § alapján:

  1. Tekintettel arra, hogy az Egyesület közhasznú jogállású szervezet, kizárólag kettős könyvvitelt vezethet.
  2. Az Egyesület működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év (naptári év) utolsó napjával köteles beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet készíteni.
  3. A beszámoló tartalmazza a mérleget, az eredmény kimutatást és a kiegészítő mellékletet.
  4. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét, és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.
  5. A beszámoló összeállításáról, és annak Felügyelőbizottság elé terjesztéséről az Elnök köteles gondoskodni. A Felügyelőbizottság jóváhagyását követően az Elnök a beszámolót – az adott üzleti év mérlegforduló-napját követő ötödik hónap utolsó napjáig – a Közgyűlés elé terjeszti, amelyet a Közgyűlés egyszerű szótöbbségű határozattal fogad el.
  6. Az Egyesület köteles a Közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérlegforduló-napját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, mely kötelezettségének az Egyesület a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget.
  7. Az Egyesület a beszámolót és közhasznúsági mellékletet elhelyezi továbbá a honlapján is (www.oko-falu.hu), melyen közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét az Egyesület legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.
  8. Az Egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

 

IX. fejezet

Az egyesület megszűnése

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése a Ptk. 3:48. § alapján

(1) A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha

a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;

b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;

c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy

d) az arra jogosult szerv megszünteti

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

(2) A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.

(3) A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.

A jogutód nélküli megszűnés okai a Ptk. 3:84. § alapján

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 

Rendelkezés a fennmaradó vagyonról a Ptk. 3:85. § alapján

(1)8 Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

(2) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

 

A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén a Ptk. 3:86. § alapján

(1) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

(2)9 Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

 

X. fejezet

Záró rendelkezések

Az Egyesület működéséről a Pénzügyi Törvény rá vonatkozó előírásainak betartása mellett egyszeres könyvelést vezet, melyet év végén le kell zárni és abból közhasznúsági jelentést elkészíteni. Az üzleti év végével a könyvelő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlésnek beszámolót, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani a reá irányadó könyvvezetési szabályok szerint.

Az egyesület okiratait és számviteli bizonylatait az elnökkel egyeztetett időpontban az egyesület iratőrzési helyén –Visnye, Visnyeszéplak tanya 9. – bárki megtekintheti.

Az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját a honlapján (www.oko-falu.hu) hozza nyilvánosságra.

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre az egyesületekről szóló 2011. évi CLXXV. tv. rendelkezései, valamint a közgyűlési határozatok az irányadók.

Az egyesület felügyelete:

  1. Az egyesület működése feletti felügyeletet az ügyészség a rá irányadó szabályok szerint gyakorolja.
  2. Az egyesületet a székhelye szerinti illetékes bíróság, jelen esetben a Somogy Megyei Bíróság veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az egyesület képviseletére jogosult személy terjeszti elő úgy, hogy a kérelemhez csatolnia kell az egyesület alapszabályát és az ülés hiteles jegyzőkönyvét.
  3. Az egyesület tagja, valamint az ügyész által indított perek a Somogy Megyei Bíróság hatáskörébe tartoznak.

Záradék:
Jelen Alapszabályt az Édenkert Egyesület évi rendes közgyűlésén, 2014. június 28-án a Közgyűlés megtárgyalta és jóváhagyólag elfogadta.

 

Kelt: Somogy megye, Visnye, Visnyeszéplak 2014. június 28.