Hogyan tartósítsunk?

Szeretném, ha beszámolnátok arról, hogy a különböző terményeket, gyümölcsöket, húsokat milyen módon tudjátok átteleltetni. Tegyük közkinccsé az évek óta már jól bevált módszereket. Íme az én tapasztalatom: A gyümölcs tárolásnak legszelídebb módja az aszalás, vagyis a viz kiszárítása a gyümölcsből. A gyümölcsben minden érték sértetlenül benne marad. Amikor kánikula van, ez egy két nap alatt sikerül, esős párás időben nehezebb a dolgunk. Ilyenkor meleget kell csinálni, és igyekezni kell, hogy a felvágott gyümölcs mielőbb kiszáradjon. Ha ez sikerül, már csak az egerektől, a molyoktól, és persze a nedvességtől kell megóvnunk az aszalékot. Ehhez a tartósításhoz szárítókeretekre, és tároló edényekre van szükség. A komolyabban, nagyobb mennyiségben szeretne aszalni, annak két módszerre kell párhuzamosan felkészülni. Olyan szárítókeret tartót kell kialakítani, amit a nap fűt, jól szellőzik, nem férnek hozzá a legyek, darazsak, és védve van egy hirtelen jövő esőtől. Ennek legegyszerűbb változata az autó műszerfalára tett aszalókeret. A műszerfal fekete, az autó pedig kis napsütés hatására is felmelegszik az aszaláshoz ideális 60 C fokra. Ezzel párhuzamosan szükség lesz egy mesterségesen (fatüzeléses, vagy elektromosan) meleget adó, jől szellőztethető helyre ahová átrakhatjuk a kereteket éjszakára, vagy akkor, ha a Nap melege már nem elegendő.

Madarak téli etetése

Figyeljük az időjárást, a februári fagyokban sok hasznos madár elpusztul. Az ablakpárkányra, madáretetőbe kitett eleséget a madarak tavasszal meghálálják. Vigyázat! az eleséget olyan helyre kell tenni, ahol a macskák nem érhetik el a figyelmetlen éhezőket. Napraforgó beszerzéséhez várok segítséget. „Madáretető építés egyszerűen, szakszerűen” délutáni foglalkozáshoz keresünk foglalkozás vezetőt. Szerszámokat, faanyagot adunk.

 

Cinkegolyó alternatívák

A faggyú és mag keverékéből álló cinkegolyó etetőanyag-gombócok a nagyobb városokban ma már gond nélkül beszerezhetők. Igen ám, de mit tehetünk akkor, ha nem elérhető vagy éppen kifogytunk ebből a nélkülözhetetlen eleségből? Magas energiatartalma miatt a vajból keveset kell fogyasztania a madaraknak, ezért egy-két téglácska akár egész télre elég lehet. Az állati zsiradék nemcsak magas energiatartalma, de állaga miatt is fontos téli madáreleség. Az olyan gyengébb csőrű, kistestű rovarevő fajoknak, mint az ökörszem, vörösbegy, az áttelelő házi rozsdafarkú, barát poszáta, csilpcsalpfüzike – melyek nem tudják megtörni a magokat – a fagyban is képlékeny zsiradék, és alma a legfontosabb táplálék. Szóba jöhető eleségféleségek: nem sós (vagy kifőzött) szalonna, bőrös kacsa- és libaháj, faggyú (melyből egy ökölnyi csomó akár egész télen kiszolgálja a madarak igényét), vaj, margarin és camembert típusú lágy sajtok, és természetesen magvak.

Fürdősó

Parajdi só, egy valódi kincs Erdélyből, minden ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz. A só nem más, mint folyékony napenergia, mértani szerkezetben megkötve, ami képes életet létrehozni és fenntartani. Kb. 250 millió évvel ezelőtt a napfény energiája kiszárította az Ősóceánt, ez az energia van a sókristály rácsaiban tárolva. Víz hozzáadásakor ezt az energiát felszabadítjuk, a sóban lévő elemek ionizálódnak, így kialakul egy „energia tenger”, ami csak arra vár, hogy életet adjon, illetve fenntartson. A parajdi fürdősót ajánljuk: bakteriális eredetű nőgyógyászati betegségekre, fáradt test általános regenerálása, reuma, ízületi- és izomfájdalmak, szívritmuszavar, gerinc- és derékfájdalmak, vérnyomás szabályozás, narancsbőr, terhességi csíkok, pikkelysömör, ekcéma, allergiás bőrtünetek, pattanásos, problémás bőr, rovarcsípés, herpesz, bőr hidratálása, bőrgombásodás, körömgombásodás, fejbőr korpásodás ellen, hajhullásra. Csak egy példa: kétszeri sófürdőzés után, minden bőrgombás tünetem elmúlt (persze ezzel egy időben a cukorról is lemondtam). A fürdősó 75 Ft/kg áron kapható (bolti ára 1.000 Ft/kg).

 

Diószüret

A diót nem szabad se túl korán, se túlkésőn leszüretelni, a megfelelő időpont pedig szerencsére a könnyen meghatározható. Néhány tipp a tökéletes diószürethez, hogy hosszú életű legyen a fa.

Hadd említsek meg néhány tudnivalót a diószürettel kapcsolatban. A dió betakarítását akkor kell elkezdeni, amikor a gyümölcsök zöld kopáncsa többnyire már felrepedt, és könnyen leválik a dióról. Az érett diót rázással vagy óvatos ütögetéssel kell a fáról leválasztani. Nem igaz az a régi mondás, hogy minél jobban megverik a diófát, jövőre annál többet fog teremni. Nem! A durva ütésekkel letördeljük a jövő évi termőrügyeket viselő hajtásokat, és olyan sebeket ejtünk a fákon, amelyek sokára, és csak sok tartalék tápanyag felhasználásával gyógyulnak be. A levert dió között bizonyára lesz olyan, amelyről a zöld héj nehezen válik le. Ezeket gyűjtsük össze egy műanyag zacskóban vagy zsákban, és füllesszük egy-két napig. Ez alatt a héj leválik a dióról, és könnyen eltávolítható. Ha a diót későn takarítjuk be vagy sokáig a földön hevert, akkor a fás héja elbarnul, sokat veszít a tetszetősségéből. Az ilyen diót tessék vashálóra, rostára teríteni, és alatta elégetni egy-két kénlapot, amitől kifehéredik. A begyűjtött diót szikkasztani kell napos, szellős helyen, hogy a felesleges nedvességét leadja. Csak ezután rakjuk a diót juta vagy papírzsákba, és vigyük a száraz, szellős tároló helyre. A betárolt diónak a téli fagy nem árt! Ha a dió levelei lehullottak, azokat gyűjtsük össze és égessük el, mert rajtuk sokféle gombás és baktériumos betegség szaporító képletei lehetnek. A diólevél nem alkalmas komposztálásra, mert benne egy juglon nevű anyag van, amely a talajba kerülve elpusztítja az ott élő mikroorganizmusokat, és ezzel csökkenti a talaj termékenységét. Lombhullás után a diófákat is permetezzék meg, mert az őszi, lemosó permetezés a legbiztosabb védelem a diófákat a jövő évben megtámadó kártevők és betegségek ellen. Erre a célra környezetkímélő, többféle betegség és kártevő ellen is eredményesen használható permetezőszereket használhatnak, mint pl. a bordói lé, a mészkénlé és a Vektafid R, a Vektafid S és a Vektafid A nevű készítmény. A fáról lehullott, érett dió – ha televény földre esett - kikel és fa fejlődik belőle. A magoncok azonban megbízhatatlanok, és nagy bosszúság az, ha valaki tíz éven át nevelget egy diófát, amelyről termőre forduláskor derül ki, hogy rossz ízű, nehezen feltörhető kődiót, netán a madarak és a mókusok által oly kedvelt cinegediót terem. Ezért azt ajánlom, hogy aki a kerti háza mellé egy terebélyes, illatos lombú diófát álmodott, az valóban ültessen magoncot. De aki jófajta diót kíván minden évben betakarítani saját fogyasztására vagy értékesítésre, az a gyorsabban termőre forduló, kisebb koronát nevelő, tehát könnyebben betakarítható, megbízható, oltott diócsemetéket ültesse.

Önvédő növénytársítások

A megfelelő növénytársítás nem a biokertészek találmánya, hanem már régóta használatos fogás. Egymáshoz illő növények csoportba ültetésével olyan növényközösségeket hozhatunk létre a konyhakertben, amelyek segítik, védik, támogatják egymást. A kártevők, kórokozók távoltartásán túl odacsalogatják a hasznos, beporzó rovarokat. Más fajok pedig összegyűjtik, ezáltal megkönnyítik a növekedéshez szükséges tápanyagok felvételét.  A társítandó növények önvédő hatása akkor a legjobb, ha már a kezdetektől fogva együtt fejlődnek, azaz együtt ültettük/vetettük őket.

Vessünk körömvirágot a paradicsompalánták közé. A körömvirágból áradó erős illat távol tartja a levéltetveket.
A sárgarépát és a különböző káposztaféléket neveljük együtt a zsályával, hogy az elűzze a kártevőket.
Ha a sárgarépát és a póréhagymát (vagy bármelyik hagymafélét) a veteményesben egymás mellé ültetjük, ez a páros számos kártevőt tántorít majd el a rágcsálástól. A póréhagyma elűzi a répát károsító legyeket, míg a répa a hagymalegyet és a molyokat riasztja el.
Ha sarkantyúkát ültetünk a káposztaágyás köré, az mágnesként magához vonzza a káposztalevélen falatozó hernyókat.
Metélőhagymát (snidling) nem csak a konyhakertbe ültethetünk, hanem a virágágyás szélére is.
Ha kaprot vetünk, azzal olyan ragadozó rovarokat csalogatunk a kertbe, amelyek a levéltetveket fogyasztják.
A fokhagyma szaga ugyancsak a levéltetveket rettenti el a szívogatástól. A rózsa kiváló társnövénye.
A gilisztaűző varádics erős szagát utálják a hangyák. A növény neve nem arra utal, hogy a növény elűzi a földigilisztákat, hanem arra, hogy a népi gyógyászatban bélférgesség elleni kezelések során alkalmazták.
A hüvelyesek családjába tartozó növények (borsó, bab) a talaj tápanyagtartalmát javítják azzal, hogy gyökérgümőikben összegyűjtik nitrogént.
Cickafarkot ültetve növeljük a társnövények életerélyét, mivel a cickafark összegyűjti a foszfort, kalciumot, szilíciumot, amelyek a növényi részek fejlődéséhez nélkülözhetetlenek. Ezen kívül mutatós virágaival hasznos rovarok tömkelegét vonzza a virágoskertbe.

Kártevőirtás állati segítőtársakkal

NE CSAK A NÖVÉNYEK megfelelő társítására ügyeljünk, hanem arra is, hogy a kártevők elleni küzdelemben sok hasznos segítőre akadunk az állatok körében is. Ezeket a fajokat védenünk kell, segítve megtelepedésüket a kertben. A kártevő rovarok irtásában sokat segítenek az énekes madarak, például a cinegék. Szintén sok rovart pusztítanak a kertekben élő emlősök közül a sünök, a denevérek és a vakondokok. Ugyanezen okból nagyon hasznosak a békák, a gyíkok és a siklók. A hasznos, rovarpusztító rovarok közül mindenki jól ismeri a katicabogarakat, amelyek egy nyáron több ezer levéltetűt falnak fel. Hasznosak a fátyolkák, a fülbemászók, az aranyos bábrablók, valamint a fürkészdarazsak egész sora. Utóbbiak között akad olyan is, amely liszteske ellen vethető be igen sikeresen.

Ültessünk gyógynövényeket

A legtöbb gyógynövény fényigényes, ezért napos helyre vessük, illetve ültessük és az évelőket teljesen külön az egynyári növényektől. Az évelők némelyikét ültethetjük egészen száraz helyre, illetve díszítő értéke miatt évelő virágágyba, vagy sziklakertbe. Az egynyári növényeket vethetjük, illetve ültethetjük a zöldségnövények sorai közé is, mivel kedvezően hatnak azok fejlődésére (például kártevőktől védik, csalogatják a méheket a virágok megtermékenyítéséhez. A fűszer- és gyógynövényeknek kevés károsítója, illetve betegsége van, nem igényelnek vegyszeres permetezést. Teának, illetve fűszernek általában virágzáskor vágjuk a növényeket. A szárakat kis csomókba kötve, szellős, száraz helyen felfüggesztve szárítjuk. Száradás után a virág és levélrészeket a szárról lemorzsoljuk, és sötét, száraz helyen tároljuk.

Bazsalikom: meleg-igényes növény, ezért inkább palántaneveléssel szaporítjuk. Vetés április elején, kiültetés május közepén.

Borsikafű, csombor: vetés április elején.

Borsos menta, borsmenta: magját áprilisban kis cserepekbe vessük, és nyár végén ültessük végleges helyükre, egymástól 70-80 cm-re.

Citromfű: magvetés április július között cserépbe. Kiültetés augusztusban illetve következő év tavaszán. Ősszel ne ültessük, mert kifagyhat.

Édeskömény: április elején vessük 50-60 cm sortávolságra, 2-3 cm mélyre.

Izsóp: márciusban vessük cserépbe, majd szeptemberben ültessük ki.

Kapor: legeredményesebben úgy szaporíthatjuk, hogy késő ősszel vagy kora tavasszal elszórjuk a magját a kertben. Érdemes nyáron is vetni, így ősszel a fagyok előtt még szedhetünk zöldkaprot.

Kamilla, orvosi székfű: egyéves áttelelő gyógynövény. A túl laza talajok kivételével bárhol termeszthető. Szaporítása: vethető kora tavasszal is, de több virágot hoz, ha nyár végén, szeptember elején vetjük. Az elmunkált, gyommentes talajra szórjuk el a magot, majd gereblyézzük és tömörítsük a felületet. A kamilla az őszi esők hatására kikel, áttelel és májusban virágzik.

Kerti kakukkfű: április elején vessük kis cserepekbe, 0,5 cm mélyen.  A hajtásokat a nyár folyamán csípjük vissza, hogy elágazzon. Virágzás elején vágjuk, évente kétszer, május végén és szeptemberben.

Lestyán: termesztéshez mélyrétegű, nedves talajt igényel. Áprilisban vessünk néhány magot 10-12-es cserépbe. Kiültetés szeptemberben, jól megtrágyázott helyre. A házi kertben egy-két tő elegendő.

Levélpetrezselyem: nagyobb cserépbe vagy balkonládába is vethetjük, hogy mindig frissen juthassunk hozzá. Minél korábban, lehetőleg márciusban vessük el. Leveleit nyár elejétől az erősebb fagyokig, majd a tavaszi kihajtás után a magszár képződésig szedhetjük.

Levendula: tekintve, hogy a mag csírázásához hideg hatásra van szükség, ezért ősszel kell vetni 0,5-1 cm mélyen, ritkán szórva. Tavasszal a kelés elhúzódhat május elejéig. Sűrű kelés estén ritkítani kell. Amikor a palánták elérik a 10-15 cm magasságot, akkor 8-10 cm magasan visszacsípjük, azért hogy elágazzanak. A fejlett növényeket szeptember-október elején ültetjük ki egymástól 40-50 cm-re.

Majoranna: magvetés márciusban, fólia alá, szórt vetéssel, vagy kis cserepekbe nagyon sekélyen, 2-3 mm mélyen. Kiültetés április végén 15-20 szálas csokrokban.

Rozmaring: télen fagymentes, de hűvös helyen kell tartani. Védett helyen, (pl. kőfalak déli oldala előtt) kiültetve többnyire áttelel. Májusban vessük cserepekbe, sekélyen. 10 cm magasság felett kissé csípjük vissza, hogy elágazzon. Később ültessük nagyobb cserépbe.

Szurokfű, oregano: vetés április-májusban cserepekbe. Kiültetés szeptemberben 30-40 cm-re.
Száraz virágzáskor kell levágni, szárítani, majd a száraz virágokat és leveleket morzsoljuk le a szárról.

Tárkony: két típusa van, a francia és az orosz tárkony. A francia tárkonyt csak tősarjakkal lehet szaporítani, az orosz tárkony viszont magról is szaporodik. Áprilisban vessük cserépbe. Kiültetés szeptemberben 40-50 cm-re. Betakarítása, szedése: második évtől vágható. Hosszú szárait virágzás előtt, 10 cm-re a föld felett vágjuk le, majd szárítsuk, és száraz leveleket húzzuk le a szárról.

Zamatos turbolya: ne a zöldséges ágyba vessük, hanem olyan helyre, ahol magját elszórva éveken keresztül kikelhet. Gyommentes talaj felületére szórjuk kora tavasszal, vagy inkább késő ősszel, majd gereblyézzük, tömörítsük a talaj felületét. Elszórt magjaiból a nyár végi esők után késő ősszel is kikel.

Zsálya: vetés áprilisban cserépbe. 10 m2 beültetéséhez. Kiültetés augusztus végén- szeptemberben, 50-70 cm-re. Virágzás május-júniusban. Az elvirágzott szárakat vágjuk ki.

Annak, aki szereti a sört

Csapdába ejti a csigákat és a csúszómászókat. Helyezz el az este folyamán több tányér sört a kertben. Reggel nyálkás állatok tömkelege hever majd a sör erjedésétől megfulladva a csali körül.

A konyhapultra helyezett sört fedd le műanyagzacskóval, majd vágj kis lyukakat azon, hogy a legyek és muslicák beférkőzhessenek. Ha beleszállnak, akkor ki már nem jutnak.

Kültérben a megterített asztaltól távolabb néhány pohár sör elhelyezése megoldást nyújt egy csípésmentes (méhek, darazsak) nap eltöltéséhez.

Néhány deci sört kell önteni lavórba, és egy fadarabbal segíteni az egerek oda vezető útját. Amint a rágcsáló beleesik, máris megrészegedik. Ne felejtsd el kivenni mielőtt kijózanodik.

A sörben lévő cukortartalom kedvezően hat a virágokra és a zöldségekre. Beltéri virágok is kedvelik a sört, ám ez esetben kisebb mennyiségben kell azt adagolni. Míg szabadtéren egy-egy áztató eső eloszlatja a sört a talajban, a bent nevelt növényekről ez nem mondható el. Épp ezért óvatosan, csak egy-két evőkanálnyit szabad az élőlényre önteni. A sörben lévő savak elpusztítják a gombákat és a kártevőket.

Hasonlóan a szódabikarbónához a sör folteltávolító hatású. Áztatás után, hagyd állni egy kicsit, majd dörzsöld ki a koszt, ezután mosd át szappannal és vízzel a textilt.

A sör megtisztítja az arany ékszereket. Helyezd nyakláncaid egy tál sörbe, hagyd egy kicsit ázni, majd öblítsd le és egy száraz ronggyal finoman töröld át.

Környezettudatosság

Kevesebb szemét, kevesebb energia, egészségesebb környezet.

A szétválogatva gyűjtött hulladék újrahasznosítása során azokat az anyagokat, amelyeket egyébként eldobnánk, szennyezve ezzel a környezetet, nyersanyagként használjuk fel. Az újrahasznosítás, energia- és nyersanyagkímélő eljárás: egyrészt csökken a semmi másra nem használható hulladék mennyisége, másrészt a környezet terhelése is, mivel az újrahasznosítható anyagok révén kevesebb természetes nyersanyagra van szükségünk.  Átlagosan az országban naponta 70 dkg szilárd háztartási hulladékot termelünk (évi 250 kg/fő). Ennek 50%-a szelektíven gyűjthető és újrahasznosítható, és egyötöde biológiailag lebontható. Egy tonna újra papírral 12 fát menthetünk meg. A válogatva gyűjtött üvegek közel 100%-ban újrahasznosíthatók, ezáltal 10-20%-os energia megtakarítás érhető el. A szelektíven gyűjtött műanyagból történő műanyaggyártáshoz heted annyi energiára van szükség. 27 db másfél literes PET palack szükséges 1 polár pulóver előállításához. Az üvegből újra üvegpalackok és befőttesüvegek készülnek, a papírból karton, papírtörlő, vécépapír, gipszkarton, és a kartondobozokból újra kartondoboz, netán bútorlap. Az aprított üveget felhasználják üveggyapot készítésére vagy a készülő új utakba. Egy kis kitérővel rengeteget tehetünk az egyre rosszabb állapotban lévő környezetünkért. No és hová kell kitérnünk? Nem messze, csak a szelektív hulladékgyűjtő konténerekig. megszámoltam, 27 lépés.